4.Miért érdekel?

 

-Na Harry kivele...-idegeskedtem.-Van 3 percetek...
-Nyugi ez egy fotózás...És a fontos emberekre várni kell.-nézett a szemembe.
-Rossz hozzáállás.-siettem Nath után.
-Te Nath a barátod?-szaladt utánam.
-Igen.-ráncoltam a szemöldököm.
-De mármint a szerelmed...-bámulta a cipője orrát.
-Ja..Nem.-ráztam a fejem.-Olyan mintha a testvérem lenne.
-És te még jársz azzal a szőkével?-fúrtam a tekintetem az övében.
-Nem már nem.
-Na menjünk,ne várjanak ránk...-tereltem a témát.
-Jó ötlet.-bólintott,majd Harryvel a sarkamban beléptünk a fotózás helyszínére.
Nagyon fárasztó nap volt mögöttünk.Alig vártam,hogy letusoljak és ágyba bújjak.
A fiúk ma nagyon jól teljesítettek a fotózáson,hamar megvoltak és jól viselkedtek.Habár nem tudjuk még ,hogy milyen ha nem viselkednek.De Paul szerint nagyon ügyesek voltak.Ha ő mondja akkor elhiszem...
Egy kis busszal döcögtünk a hotelbe vezető úton.Mivel az 1D -vel voltunk abban a hotelben szálltunk meg.Én a 102 szobát kaptam 2 ággyal.És Nath a 110-st.Végül nehéz kiegyezés után Nath beletörödőtt,hogy Jennivel lesz egy szobában.
Elégedetten vonultunk be Jennával a lakosztályonba.Nagyon nagy volt.A falon egy gyönyörű csillár,a falak barackvirág színben pompáztak. Két ágy ,egy hatalmas tölgyfa asztal egy gardrób volt a szoba tartalma.Alaposan szem ügyre vettünk mindent,hogy tudjuk,hol is fogjunk tölteni azt az 5 napot.
-Jenna a fürdő is állatira baróóó-vizsgáltam a tusolókabint.
-Itt elférnek vagy 10.-bámultuk elkerekedett szemekkel.
Letusoltunk,majd átöltöztünk.Épp valami új terméket vizsgáltunk a felszereléseink között amikor valaki kopogtatott.Határozottan indultam az ajtó felé.
-Ne nyisd ki.-suttogta Jenna.-Mi van ha elrabolnak?-kezdte a megrögzött üldözési mániáját.
-Ki az?-álltam az ajtó mögött.
-Paul,bejöhetek?
-Gyere.-nyitottam ki az ajtót.
-Gyertek vacsorázni az ebédlőbe.Megbeszéljük a holnapi napot.Fél óra múlva találkozunk lent.-bucsúzott.-Kérlek szóltok a fiúknak?124,126-os szobák.
-Persze.-bólogattunk hevesen.Ahogy Paul elment,öröm táncot jártunk és sikongattunk.
-Nem hiszem el!-ujjongott Jenna.-együtt vacsorázunk.
-Jó most menjünk.-Én megyek Harryékhez,és útközben szólok Nathnek jó?
-Faith..egy emeltre kell..menj menj...-csóválta a fejét.
-Na pá.-rohantam fejvesztve az 4 emeletre.
Nath ajtaja résnyire nyitva volt.Imádtam hallgatózni és megijeszteni embereket.Tehát csendesen vártam.
-..igen igen.Faith márcsak ilyen.-hallottam Nath hangját.
-Köszi Nath.-pacsiztak.Gyorsan letűztem a lépcső aljára és visszaszaladtam.Úgy beállítva mintha akkor érkeznék.
-Srácok gyertek vacsizni.-lihegtem.
-Mi a baj Faith...?Megerőltető a két emelet.-vigyorgott Nath.
-Neaggódj,nem rontok rátok este Jennivel...-vigyorodtam el kajánul.
-Faith az égszerelmére...-mérgelődött Nath.Nagyon tudtuk egymást szívatni.
-Na gyertek...-váltottam kedvesebb "módba".
-És Harry...mi járatban Nathnél?-húztam fel a szemöldököm.
-Pasi ügyek...-mosolygott rám ,majd megrázta a fürtjeit.
-O..akkor nem szólok bele...-léptem egyszerre kettőt a lépcsőkből.
-Meddig maradtok nálunk?-kérdezte Harry.
-A nálunk kifejezés helytelen.Inkább a veletek.-javítottam ki.
-Akkor?-hagyta figyelmen kivűl amit mondtam.
-Egy hónap.A suliból ez a két hét szabad a többi,pedig már vakációba megy.-magyaráztam.
-És az után?
-Haza.-mondtam keserűen.
-Aha.Ne aggódj hamar eltelik.-vigyorgott rám.Hitetlenkedve bámultam rá.Majd azt mondtam:
Következő 2 megjegyzés után :)Tetszett?Mit fog mondani Faith?