22.Kínos beszélgetések..II

Mielőtt neki kezdenél olvasni tedd be a zenét: http://www.youtube.com/watch?v=mk48xRzuNvA

-Valami olyant kérdeztem amivel megsértettelek?-ült fel lassan.Hallgatásba burkolóztam.
-Nem dehogy.-sóhajtottam.-De ez tényleg érdekel?
-Végül is kíváncsi vagyok.-mosolygott rám bíztatóan Harry.
-Belekezdek...-vettem mély levegőt,és össze szedtem a gondolataim.-Én és Nath között volt régebben valami.De ennek már pár éve.Ne akadj ki...
-Öhm.De akkor most?-puhatolózott óvatosan Harry.
-Tényleg kinéznéd belőlem, hogy megcsókollak,ha Nath-el járok?-csattantam fel.
-Nem akartalak megsérteni.Beszéljünk másról...-motyogta Harry.
-Szerintem is.-sütöttem le a szemem.Egy csókról beszámoltam?Vagyis kettőről.Mindegy egy félreértés miatt csattant el, de tovább nem fajult a dolog.Részemről lezárt .Nathannel nem is beszültünk róla.Olyan volt mintha meg sem történt volna.
-Van testvéred?-törte meg a kínos csendet Harry.
-Igen.Mark, de már meséltem.
-Tényleg.Szeretnék valamit mondani.Fontos és szerintem érdemes megbeszélni.-kezdett bele Harry.
-Muszáj most?-nyögtem fel.Amikor mond valamit csak rosszat jelent nekem.Miért vállaljam be önként a fájdalmat?
-Később is ráér.-pattant ki az ágyból.
-Mit csinálsz?-kérdeztem rémülten.
-Megmozgatom a lábaim.-sétált mellém.
-De ha valami bajod lesz?-idegeskedtem.
-Faith nem lesz semmi bajom.-nevetett fel gúnyosan.
-Te tudod.-mondta szemrehányóan,és hátat fordítottam neki.
-Segítség,segítség....!-kiáltott Harry.A szívem veszettül kalapált,több ütemet is kihagyott...A kezeim,és a lábaimból elment az erő.Minden erőmet összeszedve ugrottam Harry mellé.A földön feküdt...és a hasát fogva nevetett.A kis termet Harry nevetése töltötte meg.Szemeiből folytak a könnyek.Én dermedten álltam a földön fekvő Harry felett.Arcomon patakokban folytak a könnyek.
-De milyen fejet vágtál.-fogta a hasát.
A hirtelen megkönnyebbülés, dühbe csapott át.
-Te egy idióta vagy!-kiáltottam dühösen.Szememből kitöröltem a könnyeim.-Halálra ijesztettél...
Harry abbahagyta a nevetést.Felállt.
-Faith sajnálom.-mondta őszintén.Kisepert az arcomból egy haj tincset.Megfogta az arcom és a szemembe nézett.-Aggódtál értem?-vigyorgott magabiztosan.Nem várt a válaszra ,karjait derekam köré fonta és szenvedélyesen megcsókolt.Ujjaim lassan végig szántottak göndör fürjein és átengedtem magam a vágyaimnak.Szívem hevesen vert .Váratlanul ért.Amilyen gyorsan elkezdte olyan hamar abba is hagyta.Elhúzódott tőlem és megfordult.Nem haboztam után mentem.Megfogtam a pólója nyakát és megcsókoltam.Nyelveink csatát vívtak egymással.kezeim a nyaka köré fontam .Csókunkat egy percre sem szakítottuk meg.Hirtelen ellökte magamtól.Önelégült vigyorral rogytam le az ágyamra.Harry mozdulatlanul állt.
-Akkor elmondanám amit akartam.-hajolt fölém.Megcsókolt majd mélyen a szemembe nézett.-Mi nem járhatunk.-törtek fel a szavak belőle.-Nem lehet egy viszonynál több...
A mondatai hideg zuhanyként értek.Meg csókolni készült,de kitértem előle.
-Hagyj.-mondtam elutasítóan.
-Rendben.-kullogott vissza az ágyához.
-Ezt..Ezt meg kell emésztenem...-mondtam elcsukló hangon.
-Szólj,hogy ez neked így jó ,egy hónapig vagy fejezzük be most.-mondta halkan és bebújt az ágyába.-Jó éjt!
Nem válaszoltam.Ez az éj kínzás lesz számomra.Döntenem kell.A szívemre hallgassak vagy az eszemre?
Még éljek boldogan egy hónapot,vagy zárjam le és felejtsem el minél hamarabb?Egyik választás sem helyes.
Miért érdemlem ezt?Én csak boldog szerettem volna lenni...Hallgatnom kellett volna a figyelmeztetésre:Ebből semmi jó nem sül ki..
Megpróbáltam elaludni,de sehogy sem ment.Magamat ostoroztam,hogy bedőltem Harrynek.A fene tudja hány barátnője van amiről tudnak a rajongók.Én is csak egy parti voltam...sejtettem ez lesz, de nem akartam beismerni magamnak sem.Mérgesen hánykolódtam az egyik oldalamról a másikra.Még van képe fel ajánlani, hogy folytassuk amíg itt vagyok?-fortyogtam magamban.
Egy szem hunyásnyit sem aludtam.Csak gondolkoztam.Nem tudtam,hogy most mi is a helyes.A büszkeségem nem engedte .A szívem pedig hevesen érvelt az agyamnak, hogy győzze meg a megrendíthetetlen büszkeségem.


Harry szemszöge
Nagyon vicces volt Faithet megijeszteni.Az a kifejezés...nem ért fel semmivel.Őszintén megsajnáltam amikor megláttam,hogy sír.De nem tartott sokáig...
Felnézett a könnyes zöld szemeivel.Ajkai remegtek.Nehéz volt ellenállni a belső késztetésnek,hogy ne csókoljam meg.Felesleges harcolnom ellene.-döntöttem el magamban.
És megcsókoltam.Ha lehet mondani életem legjobb csókjai közé tartozott.Izott a levegő,szerettem volna addig csókolni amíg lehet.
-Harry!-sikoltott egy hang a fejemben.-Fejezd be,nem lehet közös jövőtök.Hirtelen megfordultam.
-Harry.-parancsoltam magamra.De az ellenkezésem Faith romba döntötte. Megfogta a pólóm nyakát és megcsókolt.Nem nagyon ellenkeztem ellene,sodrodttam az árral.A legalkalmasabbnak tűnő pillanat,elmondani a

Linkcsere!

Lessetek be ide→ http://ifthislove.blogspot.hu/
na meg ide: http://szofitortenetei.blogspot.hu/
Remélem tetszenek♥

Mégeygszer megkérnélek:D

http://www.facebook.com/photo.php?fbid=343053705784137&set=a.343053315784176.80469.288910711198437&type=3&theater
Szavazz a blogra!:)Fontos lenne:)

Díj♥

Köszönöm Crystal.*

1.) Mindenkinek 11 dolgot kell mondania magáról!

2.) A jelölő minden kérdésére válaszolni kell!

3.) 11 kérdést kell feltenni a jelölteknek!

4.) 11 embert meg kell jelölni és linkelni! ( Nincs visszaadás/ visszajelölés)

1.) Mindenkinek 11 dolgot kell mondania magáról!

1. Directioner vagyok.

2.Faithet nagyrészben magamról mintáztam.

3.15 éves vagyok, jövőben töltöm a 16-ot.

4.Nem bírom jól a fájdalmat.

5.Imádok lovagolni.

6.Kedvenc színem a fekete,rózsaszín és a kék♥

7.Író szeretnék lenni.

8.Erdélyben lakom.

9.Van két húgom: Hanna,és Ágnes.

10. Az első szerelem nem épp jól mutatkozott be.Idén meg jövőre többet várok:)

11.Little Mix fan vagyok:)

 11 kérdésre kell válaszolnod.

1. Ki a kedvenced az 1D-ből és miért?Louis mert nagyon hasonlítunk:)

2. Melyik a kedvenc zenéd az 1D-től?More than this.

3. Gondolkoztál már azon, hogy a blogolásból te nagy író lehetnél? Ha igen akkor miről írnál még legszívesebben?Egy lány életéről:) igen:D

4. Melyik iskolába jársz?B.E.Líceum

5. Kedvenc sorozatod?Gyilkos elmék,Castle,Dr.Csont,A mentalista..:))

6. 2. kedvenc bandád?Little mix!

7. Kedvenc film?Lopott idő,Hallgass a szívedre/ajánlom mindnekinek!/

8. Mióta vagy Directioner?kevesebb mint egy éve.:)

9. Te melyik párost szereted jobban: Danielle& Liam, Eleanor& Louis vagy Perrie& Zayn?Danielle és Liam:)

10. Kapcsolatban vagy?nem :D

11. Szereted a Little mixet?Naná!!!

3.)11 kérdést kell feltenni a jelölteknek!
1.Hogyan ismerted meg az 1D-t?
2.Kedvenc könyved?

3.Hány blogot írsz?

4.Van háziállatod?
5.Kedvenc énekese/énekesnőd?
6.Kedvenc kajád?

7.Milyen szinű a hajad?
8.Voltál már szerelmes?

9.Kiről formázod a főszereplőd?
10.Van olyan ember akit ismersz és róla formáztad az egyik szereplőd?
11.Példaképed?

11 jelöltem, a díjat nem lehet visszaadni:D

1. http://inoonedirection.blogspot.hu/

2.http://danceismylife1d.blogspot.hu/

3.http://liveyourdreams222.blogspot.hu/

4.http://inwonderlandwith1d.blogspot.hu/

5.http://the1direction.blogspot.ro/

6.http://babyyoustolemyhe

7.http://egyalomvaloravalhat.blog.neon.hu

8.http://everythingaboutyyou.blogspot.hu/    

9. http://onegirlonemonthonedream.blogspot.com/

10.http://wheniseyoursmile.blogspot.hu/

11. http://new-lifee.blogspot.hu/

21.Kínos beszélgetések...

Nehezen szakadtam el Jennától.De muszáj volt megtennem.A saját érdekemben.Egy mentő autó várta azokat akik fennt ragadtak, akárcsak mi.Jenna ,Louis  ,Harry ,és én csoportosulva vártuk,hogy kivizsgáljanak.
-Ki következik?-dugta ki a fejét az orvos az ajtó mögül.
-Menj,én jól vagyok.-löktem meg Jennát.
-Már ne haragudj , de borzalmasan nézel ki.-jegyezte meg alig hallhatóan.
-Akkor jön is valaki ,vagy vesztegetjük a drága időnket.Valaki haldoklik és maguk itt butáskodnak.Jöjjön a barna hajú kisasszony.-nyújtotta a kezét Jenna irányában.
-Megyek is.-hagyott hármasban,a legjobb barátnőm.
Jól vagyok.- morogtam magamban.Nem érzek semmit.Ahogy látom Harrynek sincs semmi látható tünete,ahogy Louisnak sem.
Az elmélkedésem Jenna szakította félbe.
-Jól vagyok.De a doki azt mondta,hogy "a kis szőke és a göndör" sürgősen menjen be.-utánozta az orvos dörmögő hangját.
-De jól vagyunk!-forgattam  a szemem.Harryvel a nyomomban feljutottunk a kivizsgálónkhoz.
-Dr.Zach Mont vagyok.Kérem a kisasszony foglaljon helyet.-mutatott kedvesen a hordágyra.Engedelmesen leültem és vártam a kivizsgálásom.
-Fáj valamije?-kérdezte.Óvatosan hátra hajtotta a fejem.Megkért nézzek le,majd fel.Egy lámpa segítségével megvizsgálta a szem reflexeim.Majd jöttek a lábaim...
-Most megmérem a vér nyomásod.-közölte velem.Türelmesen vártam.Harry tétován állt és lélegzet visszafojtva az orvost bámulta.
-Harry ne csináld.-szólaltam  meg ingerülten.-Kezelje ,mert én jól vagyok.Nem kap levegőt Harry..És nem kell orvosnak lennem,hogy ne lássam: pocsékul fest...
-Kisasszony magad marad.Bevisszük a kórházba éjszakára megfigyelésre.Akkor lássuk az úrfit.
Harry arca falfehér volt.Nyugodtan tűrte,hogy az orvos vizsgálja.Jobban szem ügyre vettem Harryt...Nem is nézett ki annyira "jól"
Még mindig sápadt volt.Reszketett,és zavartan pislogott rám.
-De én koncert...klipp-mondta alig érthetően.
-Megvárja.-paskolta meg az orvos.
-Harry borzalmasabban van , mint én...-csóváltam a fejem.-Én nem kell menjek.Megoldom egyedül.
-Magára is ez vár fél órán belül.Jobb, ha már készen állhatunk segíteni.Nehéz időn mennek, majd keresztül.Lassan már nem tud tisztán gondolkodni,és jobb ha indulunk.De ha nem bánja megvizsgálóm a másik úrfit is.-utalt Louisra.
-Lou.-hívtam be.Leültem Harry mellé.Fura volt félni látni.Reszketett ,mint ha mínusz 10 fok lett volna...Homlokán verejték cseppek jelentek meg.A haja csapzottan a homlokára tapadt..Próbált koncentrálni,hogy beszélni tudjon.
-Louis jól van?-szedte össze a gondolatait,nehezen Harry.
-Igen,ha erre a fiúra céloz itt.-vette le Louis kezéről a vérnyomás mérőt.
-Pillanat,doktor úr.Louis kérlek gyertek majd be.Csak egy este és folytatjuk az utat.-állítottam meg Louist.
-Rendben.Vigyázz Harryre borzasztóan néz ki.-vigyorgott.
-És én is pár percen belül ilyen leszek.-gondoltam mérgesen.Pedig semmi bajom nem volt.Vagyis legalább akkor nem éreztem
Az úton mindenki csendben volt.Hirtelen egy az állapotomra vonatkozó megjegyzést tettem.
-Nagyszerű.-ráncoltam a homlokam.-Pedig jól vagyok.
-Kisasszony majd meglátjuk.-fonta a mellén keresztbe a kezeit az orvos.

A kórházba érve, Harry elvesztette az eszméletét.Aggódtam érte, de magához tért a kórteremben.Betettek egy szobába két ággyal, .Rendelkezésünkre állt egy gomb, amit megkellet nyomnunk ha az egyikünk rosszul volt.
Én viszonylag jól voltam.A sokk néhány gyengébb tünete jelentkezett.Szédültem,hányingerem volt.Verejtékeztem, és nem tudtam nyugton ülni.
Komolyan semmi bajom nem volt fent a keréken ,és utána sem.Náthásabban rosszabbul nézek ki...
Harry próbált pihenni, de nem ment.Rém álmai voltak.Rendszerint én ébresztettem fel, hogy biztonságban van.Egyik ilyen eset után váratlan dolgot kért.
-Na mára többet nem zavarjuk.-közölte a nővér kedvesen.
-Nagyszerű akkor aludni is megpróbálhatok.-mondtam cseppet sem kedvesen.A nővér mintha meg sem hallotta volna jó éjt kívánt és eltűnt.
Annyira fáradt voltam, hogy azonnal elnyomott az álom.
-Ne!ne...nehajolj ki Faith.Meghalunk!-ordított Harry.
-Hallgass már.-húztam a fejemre a párnát.De nem hallotta így felültem.
-Alszik...Ngayszerű.-morogtam álmosan.
-Harry.-böködtem meg.-Harry!
-Faith?-nyitotta ki a szemeit.
-Igen.Hagynád, hogy aludjak?-nyomtam el egy ásítást.
-De nem haltál meg?-húzott magához.-És mit keresel a hotel szobámba?
-Nem, nem volt akkora szerencsém...És a kórházban vagyunk.Túl sok fájdalom csillapítót kaptál?-löktem el magamtól.
-Igaz.-ráncolta a szemöldökét.-De ne menj el.-kiáltotta utánam, mert visszakullogtam az ágyamhoz.
-Jól vagy?Hagyj aludni, kérlek!-zuhantam be az ágyba.
-Igen.Ahogy vesszük.Kérlek maradj ébren.-könyörgött halkan.
-Harry hagyj.-fogtam már én is könyörgőre.
-Jó.De akkor gyere mellém.-mosolygott kajánul.-Egy csókért?
-Te tényleg sok fájdalom csillapítót kaptál.-csóváltam a fejem.-Fent maradok.
-Köszönöm.-mosolygott sármosan.
-Ez nem bók volt.-helyezkedtem el kényelmesen.
-Pedig annak vettem.-kuncogott Harry.-Kérdezhetek ezt azt rólad?-nézett rám, de nem akartam figyelembe venni.
-Attól függ...-válaszoltam.Láthatólag igennek vette, mert nekem szegezte a kérdést:
-Hány szerelmed volt?
-Hány szerelmem volt?-kérdeztem vissza.Teljesen ledöbbentem a kérdés hallatán.Mit mondjak?Az igazat?Vagy hazudjak?Belső harcot vívtam, de végül eldöntöttem.

20.Megpecsételt sors...

 
-Mit akarasz mondani?-vettem mély levegőt.Nem válaszolt csak hallgatott.Levegőért kapkodtam,mert időközben elfelejtettem levegőt venni.Mit akarhat mondani?Hogy van egy barátnője?Szerelmes?Ez csak egy csók ?Vagy futó kaland?
-Mi van már?-kérdeztem idegesen.A kezem után nyúlt , de elhúztam.
-Mi van?-nevetett fel szinte hisztérikusan.-Fennt ragadtam veled egy óriáskeréken.Nagyon félek, de mégis élvezem.Miért?Mert megnyugtattál.Na meg itt vagy velem-karolt át.Még mindig nem válaszolt teljesen a kérdésemre.Kibújtam a karjai alól is, és a lehető legtávolabbra húzódtam tőle.
Harry túlszárnyalta az elképzeléseim,jó irányban is.De negatívban túltett.Én érzem ha valaki szerelmes belém.Biztosra veszem,hogy Ő nem az.Vágyott már arra a csókra és csak annyit tud kinyögni,hogy"Valamit mondanom kell"?A szememet kezdték csípni a könnyek,de nem engedtem, hogy felszínre törhessenek.
Abban a pillanatban úgy éreztem,jobb is lenne ha elgurulnánk és többet nem kellene felkelnem , azzal a tudattal, hogy én is egy voltam a sok közül.Kösz, én ebből nem kérek.Fejemet hátrahajtom és becsukom a szemem.Talán így nem törnek felszínre az elfojtott könnyek,és a gombóc is a torkomban enyhül majd.

Harry szemszöge
Hirtelen történt.A félelemtől reszkettem.Faith odahajolt és ajkait számra tapasztottam.Őszintén még soha nem kaptam ilyen jó csókot.Végre megtörtént!De amilyen hamar jött olyan hamar is ment el.Csalódottan nyitottam ki a szemem.Legszívesebben visszahúztam volna magamhoz.
-Én nekem mondanom kell.Miért is szólaltam meg.
-Mit akarsz mondani?-szegezi nekem a kérdést.Harry agyalj ki valamit.Gyorsabban.Meg is van!
-Mi van?-nevettem fel talán túlzottan is,mert már hisztérikusnak hatott.-Fennt ragadtam veled egy óriáskeréken.Nagyon félek, de mégis élvezem.Miért?Mert megnyugtattál.És itt vagy.-ölelem át.De gondolkodás nélkül kibújik a kezem alól.Elmegy a legtávolabb tőlem.Halk sóhaj hagyja el a szám.Megint,vagyis mindig sikerül...

Faith szemszöge
Több mint egy órája voltunk a kabin rabságában.Kezdtem már nagyon unni.Felpattantam és körbe jártam a kabint.A sokadik kör után megálltam és lenéztem.Lent rengeteg ember gyűlt össze.Apró kis hangyáknak látszódnak.Kezdtem aggódni,hogy tényleg letudnak-e vinni.-Te is ne kezdd Faith!-szólalt meg a kis hang a fejembe.
-Harry rendben vagy?-sétáltam a kabin közepébe.
-Igen.-jött azonnal a válasz.-Mennyi ideje vagyunk itt.
-Egy órája.De megnézem az órát.-nyúltam a telefonom után.-Másfél órája.
-Te jó ég.-dőlt hátra.-Meghalunk.
-Remélem,mert akkor többet nem kell nézzelek.-mondtam gúnytól csöpögő hangon.
-Ez kedves.De mit várhattam volna az iskola menőjétől.-vágta a fejemhez.Levegőt vettem és visszavágtam.
-Fáj Harry?!Pedig lehetne jó kedved , mert lányok milliói rajongnak érted szerte a világon.-léptem egy lépést elé.
-Őszintén sajnálom amelyik lány az utadba kerül.Kihasználod őket.-mondtam dühösen.-Egy sem érdemel meg.
-De ez őket nem érdekli.-állt fel fel velem szembe.Zöld szemei szikráztak.A zöld legmélyebb árnyalatát vették fel.Álltam a pillantását.Egy Smith nem hátrál meg soha.Soha.
-Sajnálom ami történt,bánom a csókunkat.Többet hozzád nem szólok.-kezdett a vitánk gyerekesbe átmenni.
-Bárkit megcsókoltam volna helyetted.Fura, hogy a félelem mit hoz ki az emberekből,igaz?-mondtam elfúló hangon.Életemben nem hazudtam akkorát.Bárkit?Csak ŐT!Harry arcát fürkészem.A csalódottság és fájdalom suhan át az arcán.Egy keserű mosoly kíséretében azt mondja:
-Bárkit?Én félre ismertelek,nagyon.
-Én Harry ...-próbálok valami értelmeset mondni , de nem megy.De a sors ezt is elintézi...
Csikorgás és nyikorgás kíséretében elindul az óriás kerék.Az egyensúlyomat elvesztve zuhanok előre,Harry irányába.Kezeim védelmezően magam elé tartom.Várom a csattanást,de elmarad.Hol a francba vagyok?
Kinyitom a szemem...Harry kifogott!A karjaiban hevertem arcunkat milliméterek választották el.Zöld szemei aggodalmattükröztek.Ajkai kihívóan piroslottak,arra várva ,hogy valaki megkóstolja.Haja kócosan lógott a homlokába.Nem mozdultam .Valami ott tartott,nem a testem ,hanem a lelkem.Azt kívántam bárcsak hallgattam volna és nem vágtam volna butaságokat a fejéhez.Nem érdemelte meg.

Harry szemszöge
Nagyon is szíven találtak a szavai.Sejtettem,hogy indulatos és túl őszinte de reménykedtem.Reménykedtem,hogy hazudott.Reménykedtem , hogy egy rohadt nagy hazugságot vágott hozzám.Nathan-nek igaza volt.Nehéz vele bánni.Makacs ,önfejű,könnyen kijön a sodrából.Ha ilyen lánnyal randiztam,vagy találkoztam,messze elkerültem amíg lehetett.A baj van csak velük,átkozott rossz a természetük.De Faith más volt,volt benn valami,valami titokzatos amit úgy éreztem megkell szereznem magamnak.Birtokolnom kell.
Égtelen hangos nyikorgás.A kabin megmozdul és Faith nem tartózkodott hozzá-ahogy én sem- elveszíti az egyensúlyát .Kezeit maga elé tartja,hogy tompítsa az esést.De nem fog ez megtörténni.Vissza nyerve az egyensúlyom,felállok és elkapom.Szorosan tartom,mintha megállt volna az idő.Ha pár percre is de a kezeimbe tarthattam.Számítottam arra,hogy felképel,vagy felpattan és hozzám se szól.De arra nem,hogy csendesen végig mér és halvány mosolyra húzza a száját.Soha nem volt alkalmam alaposan végig mérni,most megtehettem.Szőke haja lágyan omlik a homlokába.Pupillái hatalmasak,A szemei sárgás -zöldes árnyalatot vettek fel.Hatalmas szempillái csodálatosan keretezik.Arcát rózsás pír futja át.Ajkai halvány mosolyra húzódnak,azt sugallják"Gyere kóstolj meg minket!".Nem tétovázok.Reszkető ujjaimmal az arcát megfogom,közelebb húzom magamhoz és megcsókolom.Ajkaim nem akarnak elszakadni az övéitől ,de elhúzódom.A legrosszabbra felkészülve várok.Nem történt semmi.Továbbra is a szemeit rajtam tartotta.Hirtelen mintha álomból rázták volna fel ,kibontakozik ölelésemből és elrendezi a haját.Leül mellém,és csendben várja,hogy kinyíljon a "börtönünk" ajtaja.



Faith szemszöge
Teljesen feladtam az elveim.Nem lehet ennek a srácnak ellenállni.Kifordultam volna önmagamból?Bárki ezt tette volna velem , mint Harry felképeltem volna,és ott hagyom.De egyiksem történt meg.A testem nem engedelmeskedett az agyamnak .Az agyam hevesen tiltakozott, a szívem azonban tett rá.A kezem nem tudtam megemelni az ütésre,akárcsak rongyból lett volna.Megint megtörtént.Egy csodálatos csók,ismét..Hirtelen ,akár egy villám csapás ért volna.A szívem hevesen dobogottKibújtam kezei közül és helyet foglaltam mellette.Azt sem tartom kizártnak,hogy nem dobogott olyan hangosan,hogy Harry ne hallotta volna.Kezem a bal felemre szorítom,enyhíteni szeretném ezt a heves dobogást.Arcom elfutja a pír.Kezeimet rátapasztom,talán ez is orvosolható.A kezeim hidegségét a jég is meg tudná irigyelni.
A börtönünk végre már nem volt a börtönünk.Hangos csikorgással kinyílt és gondolkodás nélkül kirohantam rajta.Jenna nyakába ugrottam.Alig lépte át a Harry a küszöböt a fiúk már lázasan érdeklődtek.
-Most hagyjatok.-hárította a kérdéseiket.Jenna ölelésekor váltottunk egy pillantást Harryvel.Mindketten értettük:"Beszülnünk kell!"

19.Jól hallottam?

 

  

 







A beszélgetésünk után,csatlakoztunk Zaynékhez.Jól szórakoztunk , de engem mégiszavart valami.Próbáltam elhessegetni ezt a szórít érzést a belsőmben.Látványosan küzdöttem,mert Harry odjött és átölelt.Nem toltam el magamtól.Helyette hozzábújtam.Egyszerűen abban a pillanatban minden rámjött.Homvágyam lett,mérges voltm Harryre,magamra.
-Mi a baj?-ölelt szorosabban magához.
-Minden.-mondtam halkan.Gombóc kellettkezett a torkomban az elfojtott sírástól.
-Menjünk fel az órisákerékre.-kiáltott fel Harry.
-Menjünk,de mi utána megyünk haza...-bújt Zaynhez Perrie.Engem még jobban elfogott a bűntudat.Jegyet váltottunk és sorban vártuk,hogy felülhessünk.Louis és Niall veszekedtek,hogy ki hova ül,de tulságosan nem kötött le.Esetlenül-már Harryt elengedve- álltam.
-Niall ülsz Jade-del.-szögezte le Pezz.Jade és Niall sem ellenkeztek ,elégedetlen pillantás helyett,huncut mosolyt váltottak.
-Jenna és....Louis.-választotta ki a következő párt.
-Én és Zayn,Harry és Faith,Nathan és Leigh-Anne,Jenni és Jesy na meg Liam.
-Seninek nincs ellenére igaz?-nézett körbe Perrie jelentőség teljesen.Mindenki helyeslően bólintott.
Harry a kezem útán nyúlt,és megszórította:
-Remélem nincs magasságiszonyod...-kuncogott,melyet egy hüvős pillantással díjaztam.
-Gyere...-húzott maga után  kabinba.Az ajtók becsukodtak,a kabin hangos nyikorgással elindult.Araszolva  haladtunk fennebb.Harry a jobbfelemen ült és a kezem fogta.
-Csaknem magasság iszonya van Harry Stylesnek?-kuncogtam.
-Nincs.-vágta rá Harry,de az arca mindent elárult.Zöld szemeiben mély aggodalom és félelem tükrőzödőtt.Rögtön megsajnáltam,amiért kigúnyoltam.Szája szegletében keserű mosoly bújkált.
-Miért nézel?-bökött meg.
-Mert szeretem nézni a szemeid.Talán engedélyt kell kérnem?-fordultam vissza az ablakhoz.
-Nem.-motyogta.
-Nézd milyen szép a naplemente.-ujjongtam.Valóban gyönyörű volt.A Nap már lebukott,itt jártáról a sárga nyalábok tanuskodtak.Még itt-ott aranyra festették a fákat ,de számuk lassan csökkent.
-Hány kört megy?-érdeklődtem Harrytől.Nehéz volt elszakítani a pillantásom a naplementéről,ezért még azt bámulva kérdeztem.
-Hármat vagy négyet.-felelte és ő is tovább nézte a szemünk elől elünő napot.
-Az első megvolt.-sóhajtottm.
-Elmondod miért érzed rosszul magad?-nézett mélyen Harry a szemembe.Nem kapott választ.Helyette inkább visszafordultam és a szürkületbe mélysztettem tekintetem.
Számtalanszor eljátszottam a fejemben azzala  gondolattal,hogy Harry és én járni fogunk.De mindig betolakodta magát a fejembe az a gondolat,hogy én mit keresnék mellette?Danielle,Grace,Perrie?És most talán Niall és Jade?Énekesek,táncos,model?És én mi vagyok?Egy egyszerű kis sminkes.Soha nem volt baj az önbizalmammal és tessék.Rájuk akarok hasonlítani...pedig én mindig öbmagam akartam lenni.
Megtettük a második kört,és kínos csend honolt a hangulatos kis kabinban.Megfordulni sem ,mert nem akartam a haragos Harryvel szembenézni.Soha nem bántottam volna tudatosan,de mindig sikerült.Eggyel több ok arra,hogy ne kerüljek vele olyan kapcsolatba,melyre hajthatatlanul vágyom.Az egy hónap letelik és megszűnik ez a csoda is.Egy hónap-sóhajtottam magamban.Mi lesz utána?Fogalmam sincs.Talán meggondolom és elfogadom Ms.Nicole ajánlatát.Erről csak én és ő tudtunk,és azt szerettem volna,hogy ez amradjon is így.
-Haragszol most rám?-pihentette kezét a vállamon.Akaratlanul is megfordultam.Harry zöld szemei mély nyugalmat árasztottak,és majdnem elmondtam a bánatom.-Ne!-figyelmeztettem magam.
-Nem,dehogy is.-mosolyogtam.
-Akkor kissé megnyugodtam.-rázta meg a haját.Időközben letelt a harmadik kör.
Már szinte ujjongva vártam,hogy az ajtó nyikorgó hangot kiadva táruljon fel,elsírjam bánatom Natth-nek,vagy Jenna-nak.
Sejtettem,hogy hova ültek be a barátaink.Az előttünk lévőbe ült Louis és Jenna,és a többiek egész lent.Mi a magasba voltunk és ők már lent.
-Alig várom ,hogy leguruljunk innen.-ráncolta a homlokát a kis göndör.
-Tehát mégis félsz.-bólintottam.-Mégis miért?
-Igen félek.Egy katasztrófa filmet láttam amin egy kerék fennakad ,majd kiválik a helyéről.Ne nézd meg!Ezt a többiek is tudják nagyon jól...Én csak miattad jöttem fel,szeretek veled lenni,ennyi az egész.-mondta vágyakozóan Harry.Szemében tűz égett és abban a percben nem érdekelt a holnap,vagy, hogy mi lesz kettőnk jövője.Most csak én és ő létezünk.
-Harry,ez irtó aranyos volt tőled.-néztem a szemébe.Épp akkor értünk fel a legtetejére.Idili környezetben ,idilli csók.Harry közelebb húzott magához ,ajkai lágyan nyiltak ,szemei lecsukodtak .Én is ugyanígy tettem.
Ekkor egy hatalmas reccsenés,nyikorgás és a kerék megállt.
-Istenem!-kiáltottam fel.Megint megint...harsongták a hangok a fejemben.Megint közbejött valami.Megállt a kerék...
A valóságba Harry rémült sikolya rántott vissza.Kezeit a nyakamköré fonta és a szusz kinyomva szorított.
-Harry vegyél mély levegőt.-feszítettem le magamról a kezeit.-Harry nézz rám!-kértem lágy hangon.Próbáltam elfedni az idegesen csengő hangom.Halkan és folyamatosan beszéltem hozzá.
-Lemegyünk,neaggódj.Nem szabadulsz meg ijen könnyen tőlem.Időkérdése...leengednek és vígan klippet forgarunk.-győzködtem Harryt.
De szinte semmit sme használt.Idegesen tekintett a padlóra majd rám.Tárcsáztam Jennát,de nem volt térerő.
-Nagyszerű.-sóhajtottam.
-Mi..mi mi az?-hadart Harry.
-Nincstérerő.-mondtam lassan.Nem tudom jó őtlet vol elmondani neki,hogy mi a helyzet?Hisz tudom pánikban az ember meggondolatlan.
-Meghalunk,és elgurulunk...-mondta szűntelenül Harry.
-Hallgass már.-rivalltam rá.Hihetetlen módon befejezte a halálunk "tervezgetését" és figyelmesen méregetett.
-Faith én félek.Nem akarok meghalni.Annyi mindent nem tettem meg még.-nézett rám a hatalmas zöld szemeivel.
-Én sem.-néztem vissza rá.És odahajoltam ajkaimat az övéra tapasztottam.Most már semmi sem állíthatja meg.
-Én...-motyogott Harry..-Mondanom kell valamit...

18.Tudd be a sorsnak..

Körbekergettem a szobában,de amikor elkapni mindig megúszta.
-Faith mi van ?-nevetett,a derekán szorosan fogta a törölközőt ,mert majdnem lecsúszott.
-Megvagy.-ugrottam rá az ágyról.Mindketten elterültünk a földön.Harry volt alul én meg felül.
-Na most mit csinálsz velem?-nevetett.
-Miért mondtad Zaynek?Hogy félre értse?-szorítottam a kezeit a földhöz.
-Igen.-nézett kihívóan a szemembe.Közelebb hajolt.Gondolom azzal a szándékkal,hogy megcsókoljon.Kitértem csábító ajkai elől.Elengedtem a kezeit,és felálltam.
-Megvárjunk vagy ne?-kérdeztem a vállam felett.
-Várjatok meg.-tápászkodott fel.Nem nézett a szemembe a sikertelen tranzakciója után.Mégis mit képzelt?A nyakába ugrok ,pedig nagyon gyerekesen viselkedett.
Az ajtón kimenet végig néztem rajta és  visszaszóltam:
-Látom, ennyire örülsz nekem...?-csuktam be kuncogva magam után az ajtót.Majd mintha semmi sem történt volna lementem .Az első emeleten csatlakozott hozzám Louis is.
-Haragszol?-böködött.
-Nem.
-Haragszol?
-Nem,Louis nem.
-Akkor jó.-engedett előre  a bejárati ajtón.-De ha kinevetnek a lányos illatom miatt te magyarázkodsz.-figyelmeztetett.
-Nekem van más miatt is magyarázkodni valóm.Mondd el az igazat,az a tuti.
-Mi miatt?-faggatott.
-Lényegtelen.-legyintettem.Kissé  zavart,hogy Zayn mit gondol és mit mond a többieknek.Megborzongva gondoltam arra,hogy mindenki végig mér,és szembetalálom magam azzal a győzedelmes mosollyal.És "itt is van a kis huncut,ez gyors volt" pillantással.De nagy meglepetésemre csak Zayn állt a telefonjával a kezében.
-A többiek?-kérdezte a Lou.
-Untak várni.-mondta somolygott.-Pezz bocsánatot kér ,hogy nem várt meg Faith.-nyomta meg a Faith-et.
- Nincs baj.Öhmm Harry mindjárt jön.-túrtam a hajamba.
-Gondoltam.-mosolygott csábosan.-Faith beszélhetünk?-mondta kit amit nem szerettem volna hallani.
-Persze.-feleltem.
-Louis megnéznéd Harryt?-kérdezte Zayn egy halvány mosoly kíséretében.
-Persze.-vette a lapot.-Nem sietünk.-kacsintott.
Megvártuk amíg eltűnt.
-Mit szeretnél tudni?-állt meg vele szembe.
-Kibékültetek?
-Szerinted?Egy....egy...ne is nevezzem meg mi is valójában.-magyaráztam hevesen.-Nem.-tettem hozzá gyorsan.
-És mit kerestél fent nála?-érdeklődött.
-Louis és Harry megtámadtak,én meg lefújtam őket egy kiváló illatú parfümmel.És Harry ragaszkodott,hogy maradjak.Én nem is értem miért maradtam.-csóváltam a fejem.-És akkor érkeztél te.Harry csak vissza akart vágni,mert ,mert megbántottam,amit megérdemelt.Nem érdekel elhiszed vagy sem ,te akartad tudni az igazságot.-zártam le témát.
-Elhiszem.-mondta.
-Elhiszed?-csodálkoztam.
-El.Elvégre ismerem 2 éve őket.-nevetett.Mélyen hallgattam az utána történtekről.Ez csak rám tartozik-gondoltam.
-Na végre.-örült Zayn,hogy megérkezett Louis és Harry.-Mehetünk ,úgy-e?-nézett felváltva ránk.
-Igen.-feleltük kórusba.
Egy ideig egymás mellett haladtunk,de egyszer csak Harry a srácok mögé vont.
-Mi a gond Harry?Megint örülsz nekem?-húztam az agyát.
-Nem tehetek róla!-mondta dühösen.-Te tehetsz ,mert rajtam ültél és nem vagy bűn ronda,sőt ellenkezőleg.
-Ezt most vegyem bóknak?-kérdeztem idegesen.
-Jobb ha hallgatok.-sóhajtott
-Jobb is.-tettem a sértődöttet.
-Zayn!
-Igen Harold?-fordult felénk,szempilláit bájosan megrebegtetve.
-Elviszem az én kis Faithtemet fagyizni addig menjetek előre.-mosolygott Harry barátaira.
-Harry!Nem vagyok a tiéd!Olyan bunkó vagy.Nem tárgy vagyok amit ellehet cserélni vagy tudom is én.-emeltem a tekintetem az égre.
-Harry egy pillanat elrabolnám kedvesed.-kuncogott Zayn Louissal karöltve.
-Vigyed a "kedvesemet".-nyomta meg,hogy bosszantson.
-Igen Zayn?-forgattam a szemeim .Pár méternyire voltunk Harrytől és Louistól.
-Legyél kedves .Én megértelek,de Harry olyan mint a testvérem.-kacsintott.
-Persze az leszek.-mondtam ironikusan.
-Na menj .-karolt át.
-Mennék ha engednél Zayn.-csóváltam a fejem.Kibontottam magam a karjai közül .
-Mehetünk.-intett Lou-nak Zayn.


-Harry ,miért vettél fel sapkát?És a napszemüveg?-vettem le  a szeméről és feltettem magamnak.
-Nem ismernek meg olyan könnyen.-tette vissza a szemére.
-Persze.Majd a kis őrült rajongóid nem veszik észre ,hogy a jóképű Harry Styles sétál el melletük.-csaptam össze a tenyerem.
-Nem őrültek!-mondta morcosan.
-Hát akkor mik,ha téged szeretnek?-ültem le egy asztalhoz.
-Hozok fagyit és folytatjuk.-figyelmeztetett.


 -Tehát azt állítod,hogy aki engem szeret őrült?-tért vissza két fagyival a kezében.
-Igen.-bólintottam.
-Akkor te is őrült vagy.-jelentette ki.
-Kérlek mondd még egyszer.-követeltem.
-Őrült vagy!-ismételte meg.
-Veled az élen.-vágtam vissza.-És nem szeretlek.
-Tessék melyik kell?-ült le mellém.-Epres vagy a sima?
-Epres.-kaptam ki a kezéből.
-De belenyaltam!-nyivákolt.
-Nem érdekel.-vontam meg a vállam.Majd nyaltam a fagyiból.
-Miért nem engedted?-tört meg hirtelen a csendet Harry.
-Mit?-adtam az értetlent.
-A csókom.-könyökölt le az asztalra.
-Csak .-néztem a szemébe.Utánozva őt lekönyököltem.
-Rengeteg alkalom lett volna,hogy megtörténjen.-mondta ,egy apró sóhajtás kíséretében.
-A fentiek nem így akarják.-tudtam be az egészet a sorsnak.Na meg magamnak.
-Lehet.-nézett rám.Nagy önfegyelembe tellett,hogy ne nyomjam a képébe a fagyim. "légy kedves"-hallottam Zayn hangját a fejembe.Talán Harry azért nem volt kedvem megcsókolni,mert nem érzem ,úgy hogy meg kellene.