23.Nehéz a válasz...

*Faith szemszöge*
Reggelre biztos voltam a döntésemben.Az éjjel számtalanszor végig rágtam magam.De mindig arra juttattam,hogy ez nehezebb lesz mint gondoltam.Ha azt mondanám nem aludtam egy szem hunyásnyit sem,hazudnék, mert hajnalban elnyomott az  álom.Reggel a nővérke ébresztett.
-Ideje felkelni.-húzta fel a redőnyöket.Az erős napfény beáradt az ablakon és a szemembe sütött.
-Börtönben vagyunk vagy mi?-emeltem kezeim a szemem elé,hogy tompítsam a napfényt.
-Kórházban.Addig aludhatnának ameddig szeretnének,de jöttek a barátaik elvinni magukat.-fordult felém.
-Akkor őt se hagyja aludni.-morogtam Harryre mutatva.
-Nekem mennem kell.Intézd el.-kacsintott.Megvártam amíg becsukódik az ajtó és felkeltem.Harry békésen aludt,fejét beletemette a párnájába.
-És csodálkozok,hogy nem kel fel...-dünnyögtem az orrom alatt.
-Harry.-bökdöstem.Örömmel vettem tudomásul, hogy nem kel fel.-Harry!-rántottam meg a vállát.
-Anya hagyj.-húzta a fejére a takarót.A nevető görcsöm  után feleszmélt,hogy nem az anyja vagyok.Tétován megszólalt:
-Faith?-kukucskált ki a takaró alól.
-Eltaláltad.-kuncogtam.
-Ez gáz.-vörösödött el.Kiszállt az ágyból,és megrázta a haját.Mozdulatlanul álltam az ágyam mellett,és lázasan gondolkodtam,hogyan mondhatnám meg neki a döntésem.Minél hamarább túl vagyok rajta annál jobb.-sóhajtottam magamban.Szememmel Harry ideges fel-alá járkálását tanulmányoztam.
Mintha  a gondolataimban olvasott volna megperdült és felém fordult.Pár lépésnyire megállt tőlem és megkérdezte:
-Döntöttél?
-Igen.-válaszoltam gyorsan.Szemeim lesütöttem,mert nehezebb lett volna megmondani ha a szemébe nézek.
-Akkor remélem jól döntöttél.Sajnálom, hogy döntésre kényszerítlek de én a futó kapcsolatokat kedvelem.Jönnek mennek így nem okozok fájdalmat a rajongóimnak.-duruzsolta boldogan.
-Szerintem azzal okozol fájdalmat ,hogy minden hónapban barátnőt váltogatsz.-mondtam dühösen.
-Amikről tudnak...-vigyorgott.
-Nőcsábász.-morogtam.
-Megtehetem.-húzogatta a szemöldökét.
-Mi van?-csattantam fel.
-Vicceltem.Szeretlek kihozni a sodrodból.-lépett közelebb.Ajkam beszívtam és rágcsálni kezdtem.Nagyon rossz szokás ,de ha ideges vagyok mindig ezt teszem.
-Én biztos vagyok a döntésemben.-szólaltam meg ketté vágva a csendet.
-Én is az vagyok, hogy mit választottál.-reagált Harry.
-Igen?-csodálkoztam.
-Szerintem okos vagy ha ezt választottad.-közelebb jött és átkarolta a derekam.A tündöklő zöld szemeibe néztem és meginogtam a döntésemben.Kitartóan büvőlt a szemeivel.
-Engedj meg valamit.-kértem egy szívességet.
-Rendelkezésedre állok.-mosolygott sármosan.Az agyam kikapcsoltam és teret adtam az érzelmeimnek.Átkaroltam Harryt és ajkaimat az övéire tapasztottam .
-Nem.-mondtam a csók után.
-Mi nem?-túrt a hajába.
-Nem élek a lehetőségeddel.Így érzem helyesnek.-néztem mélyen a szemébe.
Hatalmas meglepetésemre nem döbbent le.Arcán a jól ismét mosoly jelent meg.Szemei csillogtak,ahogy rám nézett.
-Te biztos jól értetted?-kérdeztem döbbenten.
-Igen.-bólintott.Még mindig szorosan tartott kezei között.
-És ?-csodálkoztam.-Nem haragszol vagy ilyesmi?
-Dehogy!Sejtettem,hogy így döntesz.-nézett mélyen a szemembe.-És reméltem,hogy így döntesz.Fejezte be a mondandóját.Ajkait az enyémre tapasztotta és szorosan ölelt.
A sors furcsa fintora ismét megmutatta,hogy mire képes.Ebben a percben nyitott be vihorászva Nath, a többiekkel a háta mögött.
Gyorsan szétrebbentünk,de bizonyosan Nath látta, hogy mit is csináltunk.Idétlen vigyorral az arcán ölelt meg,de egy szót sem szólt.A többiek mit sem sejtve cseverésztek...
-De fura volt nélkületek.-kuncogott Jenna.-Faith te biztosan jól vagy?Olyan nyúzott vagy...-veregette meg a  vállam.Harry csapat tagjai között nevetett.
Meghallgattam Jenna lenyűgöző parti történeteit a tegnap estéről.Nagyon nem érdekelt semmi .Csak arra tudtam gondolni ,hogy akkor most mi is van...A kórházból hazavezető úton a buszban Jenna még mindig ecsetelte a  partit.
-....és akkor felültünk az egyszarvú hátára és elrepültünk Sohaországba....Úgy-e de jó?-fejezte be a mondandóját Jenna.
-Aha.Nagyon érdekes...- válaszoltam mélyen elgondolkodva.
-Faith.Te nem figyelsz...-sóhajtott a legjobb barátnőm.
-De figyeltem!Felültetek egyszarvú hátára és elrepül....várj ez marhaság.Akkor tényleg nem tudom mit mondtál...-ráncoltam a szemöldököm.
-De ezt mondta.-szólalt meg rekedt hangon.-Csak nem figyelsz és reméltem,hogy leesik,hogy az egyszarvú nem repül.-fonta keresztbe kezeit.
-Elmeséled máskor.Most nem tudok rád is figyelni.-váltottam egy röpke pillantást Harryvel aki épp akkor hátra nézett.Arcunkon kölcsönösen egy mosoly suhant át.
-Most mit vigyorogsz?Épp most szapullak ha nem zavar.Te meg itt vigyorogsz mint egy szerelmes idióta.-fújta ki a szeméből a haját.
Egy hotelbe tartottunk,mert este indult a gépünk a Los Angels-be a klippforgatás miatt.
Annyira izgatott voltam.Soha nem voltam még klippforgatáson.És kíváncsi voltam mi lesz a folytatása a nemlétező kapcsolatunknak.