12.Ismét barátok...

-Jenna te voltál?-robbantam be a szobába.
-Mi voltam én?-nézett rám értetlenül.Röviden elmésltem a történteket.
-Jenni azt mondta,hogy nem kell mennünk-birizgálta a blúza ujját.
Csendben ültünk és vártuk,hogy valamelyikük megszólaljon.
-Nézd..sajnálom,nem kellett volna leordítsam a fejed,hibáztál,de nem érdemelted meg a letolást.Végül is nem lett probléma és máskor is tudni fogod.-pillantottam fel Jennára.
-Igazad volt.A figyelmetlenségemmel majd el szúrtam.És tudod mit?Igazad van.Tényleg nem kellett volna letolj.-kacsintott.
-Nocsak.-nevettem.
-Hiányoztál.-öleltük át egymást.Úgy érezetm most tényleg nincs miért aggódnom.Harryvel és Jennával minden rendben.És Jenni tényleg nem számít most.

De éreztem,hogy valami azért nincs rendben.Próbáltam elkergetni ezt az érzést.Miért nem lehet az ember felhőtlenül boldog?

Éppen a színfalak mögött lestük ,ahogy a fiúk készülődnek a fotózásra.Jenni egész nap került,amit nagyon jól csinált.Elhatároztam,hogy beszélek a fejével,de estére halasztottam.Nem rontom el az egész napom miatta.
-Harry ne nézz kedvesebben.-mondta a fotós.-Jó,maradj.-majd lefotózta.
-Most kihívóan mind.Nem ,nem....Mintha szerelmesek lennétek.-topogott Andrew(a fotós).-A lányoknak ez kell.Na még egyszer.De a fiúknak nem sikerült.Andrew már a nemlétező haját tépte.Egy a negyvenes éveiben járó,tarkopasz férfi volt.Orrán szemüveget viselt,de ha nem tévedek divatból.Üveg volt lencse helyett.
-Gondoljatok,gondoljatok valami elérhetetlenre,nektek kedvesre.Pl. egy macskára,vagy egy számára kedves emberre.Képzeljétek ide és már kattintok.-lépett óvatosan a Cannon gép mögé.
-De muszáj elképzelnünk?-szakította félbe a fotózást Harry.
-Igen,Harry.-sóhajtott a fotós.
-Rendben .-vonta meg a vállát.
A fotók nagyon jóra sikerültek.Néhol bementünk megigazítottuk a "sminkjüket" és vissza a színfalak mögé.

-Milyenek voltunk?-sétáltak mellénk a srácok.

-Tökéletesek.-kacsintott Jenna.

-Faith?-lökött meg Nath.

-Igen?-fordultam feléje.Időközben azt figyeltem Jenni mit intézkedik.

-Ügyesek voltak a srácok nem?-segített ki Nath.

-Igen,nagyszerűek.-mosolyogtam Louisra és Harryre.

-Persze ,csodásak.Értem,már miért van ennyi rajongójuk.-lépett oda mellénk Jenni.Szúrós pillantással jeleztem ,már tudok a mesterkedéséről,jobb ha meghúzza magát.

-Beszélnék veled...-rántottam el a többiek mellől Jennit.-Már többször kihúztad a gyúfát.És ezt nem hagyom szó nélkül.Kiakarsz csinálni?Egy nyamvadt elsős aki még azt sem tudja mi az ecset?-ordítottam.
-Tudom mi az az ecset.És én fogok még itt dolgozni.De te nem.-nevetett fel.De akkor pontosan  nem tudtam,mire is céloz.

Még egyszer lementünk a partra .Sétálni szerettünk volna,de a végén mindenki ruhástul a vízben volt.
-Mi a baj?-lépett mellém Harry.
-Semmi.-csavartam a hajamból a vízet.Nem terveztem,hogy teljesen elázom,de Louis megoldotta.Egy óvatlan pillanatban felkapott és beledobott a vízbe.
-Gondterhelt vagy.-seperte ki az arcomból a nedves tincseim.
-Igen.Jenni mindent tökéletesen elront.-mérgelődtem,majd neki fogtam ,hogy a pólómból is kicsavarjam a vizet.
-Nem lett gond belőle.Kész happyend  a vége.-tárta szét a kezeit.
-Igazad van.-néztem fel rá.-Köszönöm Harry ugrottam a nyakába.Amikor visszaértünk a hotelbe,Paul kiakadt és ránk parancsolt,hogy mégy egyszer megne próbáljuk,mert a fiúk hangja elmegy a hidegvíztől és aztán lesz ne mulass.Egy óra múlva készen álltunk az utazásra.Hajamba laza hullámokat sütöttem,felvettem egy fehér lenge ruhát,övvel,egy fekete balerina cipővel.Paul és a fiúk bepakoltak és segítettek nekünk.Épp most indultunk vissza Londonba,egy koncert erejéig.A busz útra készen állt így mind elfértünk.A srácok kitalálták,hogy igazság-merészségezzünk,a kaja után.

Épp végeztünk a pizzával.A telefonom csörgésére lettem figyelmes.Lélek szakadva kerestem mire végre megtaláltam.Az igazgató nő hívott.Csendet parancsoltam és megnyomtam a zöld gombot.
/beszélgetés telefonon/
-Igen?-szóltam bele kedvesen.
-Faith,itt az igazgató nő.-hangja komor és kemény volt.
-Igen sejtettem.-nevettem fel.
-Nem vagy olyan helyzetben ,hogy nevess Faith.Ha jól értesültem ma indultok egy koncert erejééig haza.Ha ideértetek legyetek szívesek meglátogatni.Egyelőre te,majd a többiek is sorra kerülnek.De a te helyzeted az égető fontos....
-Milyen helyzet?-kérdeztem,de nem kaptam választ.
-Meglátod.Akkor holnap találkozunk.-zárta le a beszélgetést.
Én mit sem sejtve vetettem magam be a srácok közé játszani...De furdalt a kíváncsiság.Miről akar velem beszélni?
Sajnálom,hogy csak most jött friss,de cseszekedett a Blogerrem.És amúgy sem volt nagyon időm írni.:))Tetszett?:D